(Thor vol.2 #1-7) (1998-1999) (írta: Dan Jurgens, rajzolta: John Romita, Jr.) (eng)

mindig izgalmas behozni egy új karaktert az olvasási palettára, főleg, ha már ismered őt egy másik médiumból (filmekből, tévéből), mert így már kialakult benned egy kép, hogy milyen lehet az a történet, ami esszenciálisan bemutatja a hőst, és aztán érdekes látni, hogy beváltják-e az első füzetek ezeket a prekoncepciókat. például elvárja az ember, hogy az asgard-i viharisten történetét újraindító történet csordulásig teljen természetfeletti elemekkel, nagyhatalmú lényekkel -és nem is kell csalódnunk most ebben... bár a viking istenségek még nem mind kerültek elő a lost gods óta (örülék vala, hogy nem felejtettük el ezt a szálat!), de azért így is van elég isteni hatalommal rendelkező lény, akivel össze lehet csapni. és a főgonoszok még csak épphogy megmutatkoztak, a háttérből szövik a maguk szálaikat. ugyanakkor az alkotók próbálták az emberi oldalt is erősíteni -először azt hittem, hogy azért emelődik ki egy halandó az első számban, hogy kontrasztot nyújtson, de aztán egy érdekes fordulattal thor alteregójává vált. bár kicsit tartok tőle, hogy azért erőltetik ezt a vonalat, hogy a magánéletet gubancolják vele (nem véletlen, hogy jane foster is beköszönt már)... szóval egész nagyot suhintottak a mjölnir-rel elsőre, még az avengers-t is bevetették, hogy hassanak ránk, romita jr. retrós képei is kellemesek. csak egyetlen dolog van, aminél komoly kihívás elé állítottak: hogy megértsem thor historizáló beszédét... ($$07.09.)