(Journey into Mystery vol.1 #514-521) (1997-1998) (írta: Ben Raab, Scott Lobdell, Marv Wolfman; rajzolta: Brian Hagen, Randy Green, Karl Kerschl) (eng)

én azt hittem, hogy ez a cím mindig thor-hoz volt köthető, de úgy látszik, itt a végén már mindegy volt, és néhány alsóbb kategóriás hős antológiájává alakították át -ami azért is fura, mert az első kettőben nincs semmi ’mystery’, hagyományos emberek, az átlagnál nagyobb ügyességgel és verekedési képességgel. ami mind a három sztorit összeköti, hogy a gonosz valami jamesbond-villain-szerű tervvel rendelkezik (víz mérgezése droggal, shield-ügynökök kollektív kiiktatása, vámpír-uralom létrehozása vegyi támadással). a kung-fus történet szimplán követi egy átlagos hongkong-i akciófilm dramaturgiáját; a black widow-s füzetek is elsősorban a verekedésre épülnek, valamint a egy nagy csavarra, amit ha konkrétan nem is tudsz kitalálni, azt végig érezni, hogy valami nem stimmel a mesélő öreglánnyal; a vámpíros zárás meg olyan, mintha az alkotók kicsit irigykedtek volna mike mignola-ra, és az ő képregényeinek hangulatát összecsapták némi noir-os elemekkel (narráció, femme fatale) -csak kár hogy penge nem ért rá... ($11.11.)

(Journey into Mystery vol.1 #503-511) (1996-1997) (írta: Tom DeFalco, rajzolta: Deodato Studios)

lehet kísérletezni a szuperhős képregények képi világával, de be kell látni, hogy igazán csak izmos férfiakkal és nagycsöcsű nőkkel működnek ezek a füzetek. és a legjobban a fékevesztett kilencvenes években volt látható ez a jelenség, tegnap is örömködve mutogattam anyámnak, hogy nézze már meg ezeket a képeket, a rikító színeivel, az indokolatlanul kevés ruhába bujtatott csajokkal, tökéletes lenyomata ez a korszaknak. mit nem adtam volna azért, ha ’96-ban, kamaszként vehettem volna kézbe... valahol azt olvastam, hogy ez a legjobb thor történet, amiben nem szerepel thor, és a szerény jártasságom okán, amit a témában szereztem, még hajlandó is vagyok elhinni… igazából a földre száműzött istenek miatt egyből gaiman-t kiáltanék, ha nem tudnám, hogy a zseniális ’amerikai istenek’ csak öt évvel később jelent meg. talán azért volt jó, hogy a földről indult a történet, mert így fokozatosan lehetett egyre epikusabbá növeszteni a harcot -meg lehetett találgatni, hogy ki melyik viking istenség igazából. tetszik, hogy a ’90-es évek közepén tényleg arról szólt minden, hogy a legnagyobb hősök eltűntek az univerzumból, ide is szépen beépült thor hiánya. ami már kevésbé tetszik, hogy a korszakra még mindig jellemző a túl-beszélés, de lassan már megszokom, hogy minden információt extra adagban kapunk meg. no, ha egy dögös sztorit akarsz, ami azért újdonságokat nem hoz a zsánerbe, de nyomokban asgard-iakat is tartalmaz, nem fogod megbánni, ha ezt kézbe-veszed. ($11.02.)