(Deadpool vol.1 #9-17) (1997-1998) (írta: Joe Kelly, rajzolta: Ed McGuiness) (eng)

azt hiszem, joe kelly végre rájött, hogy a marvel nem fogja néhány szám után kaszálni a sorozatát, így nyugodtan elveszíthette a maradék eszét is. bemelegítésnek volt itt némi őrült álom-jelenet, aztán a világ legbénább szuperhőseit vendégszerepeltette, majd egy eszement időutazás következett a hatvanas évekbe, ami még úgy is baromi vicces volt, hogy az utalások egy része biztos, hogy elszáguldott mellettem (de a korabeli stílus mímeléséért mindenképp jár a kis piros pókember matrica). és ez még csak az első három füzet a kötetből... és az a legjobb, hogy az egész őrület az érzelmekből indul ki, azok tartják a realitás talaján. mert deadpool annyira meg van zuhanva a szerelemtől, hogy belecsöppen minden kalamajkába (ráadásul még a szokásosnál is érthetetlenebbül beszél). és még gonoszul is bánik vele kelly, mert egy pillanatra odaadja neki a megváltó boldogságot, aztán röhögve elveszi. mint ahogy majdnem az életét is. de majd most, amikor magasztos célt kapott... ehh, hehe... ti sem gondolhatjátok komolyan... az is tetszik, hogy nem csak wade az, aki formálódik szép lassan, hanem a társai is, egy ilyen hippi-happy képregényhez képest meglehetősen komoly al szála, és az ő érzelmei a wade-del való kapcsolatában. ($11.09.)