(Ultimates vol.1 #7-13) (2002-2004, Marvel Comics) (írta: Mark Millar, rajzolta: Brian Hitch)

mark millar mintha egy pillanatnyi megbánást mutatna azért az őrületért, amit az előző kötetben ránk szabadított, kicsit megrágja a következményeket, temetésen szomorkodunk, kórházban aggódunk, aztán bumm, jön egy alien invázió és vissza térnek a rá jellemző, mindig macsósan pózoló, kiforgatott karakterek, és te olvasóként nem tudod, hogy melyik irányba is rázd a fejed emiatt... mert persze hogy hatásos, amikor brian hitch szélesvásznú akciói leviszik a fejedet, persze hogy működik, amikor black widow és hawkeye mátrix-szerkóba öltözve gyakják az ellenség tömegeit, ugyanakkor a kapitánynak úgy kileng a morális iránytűje, hogy megkérdőjelezed, hogy biztos, hogy steve rodgers-t látod-e... és persze tolják az arcodba ezerrel a durvaságokat és még a szexista poénok is simán beleférnek. de tényleg, beleférnek...? nem tudom, én ettől a túlzott keménységtől a való életben is falra mászom, és a popkultúrában is csak egy bizonyos mértékig tolerálom, de mark millar-t valahogy kurvára nem érdekli, hogy hol vannak a határaim, ő megy előre minden falnak, mint egy fékevesztett nagy zöld melák... (×04.23.)