(2011) (írta és rajzolta: Lee Bermejo)

az már tim burton ’batman returns’-e óta köztudott, hogy a denevér-ember és a karácsonyi hangulat szépen megférnek egymás mellett, úgyhogy bátran emeltem le a polcról karácsony idején ezt a különszámot -hogy aztán semmi karácsonyi hangulatot ne érezzek ki belőle... de valószínűleg velem van a baj, mert sosem állt hozzám közel a dickens-féle karácsonyi ének (vagy annak bármelyik interpretációja), ráadásul hajlamos vagyok néha felületesebben olvasni, nem mindig sikerül a felszín alá mennem. mert elsőre az ember csak egy szépen festett képregényt lát, különleges panel-elrendezéssel, eltúlzott érzelmeket közvetítő arc-ábrázolással. meg egy narrációval, ami néha kizökkenti az ember a profánságával, de legtöbbször csak zavart okoz az olvasó fejében, hogy akkor most a scrooge-analógiát hogyan is kell rávetítenie a batman-mitológiára... érdekes, hogy nekem a kisember drámája működött a legjobban, mert bruce wayne tépelődését nem éreztem tökéletesen karakter-hűnek. de aztán jöttem/mentem a lakásban pár kört, mire nekiültem volna megírni ezt az értékelést, és kicsit közben próbáltam a felszín alá látni, így már sokkal jobban tudom értékelni az olvasottakat, mert igenis van értelme batman-nel rágódni azon, hogy mennyire megkeseredett az évek alatt, hogy mennyire nincs már bizodalma az egyszerű emberekben, hogy mennyire már csak a bohóc az egyetlen, aki a gondolataiban jár... úgyhogy mondhatom, hogy tisztelem a mű gondolatiságát, értékelem az erőfeszítését, a képi világát, de sajnos cseppet sem érzem azt, hogy rajongani tudnék érte, mint ahogy nagyon sokaknak sikerült. nekem még várnom kell egy másik karácsonyi csodára... ($$12.25.)