(X-Factor vol.3 #18-24) (2007, Marvel Comics) (írta: Peter David; rajzolta: Khoi Pham, Pablo Raimondi, Valentine De Landro)

ha az emberek elől eltitkolnak valamit, akkor mindig felütik a fejüket az összeesküvés-elméletek, mert azokkal sokkal könnyebb megetetni a népet, mint valami logikus magyarázattal -úgyhogy teljesen logikus (szmájli), hogy a képességüktől megfosztott mutánsok a kormányt kezdik okolni a kataklizmáért, hiszen ha az ország vezetése eddig sem tett semmit értük, akkor miért ne lehetne minden bajuk okozója is? és ha már a kormány ellen vonulnak, azt általában dühösen teszik... úgyhogy madrox-éknak egy csapat ilyen dühös arccal kellett ezúttal megküzdenie, aztán viszont eléggé szétdobta a csapatot peter david író, hogy aztán meglepő módon (egy új gonosz segítségével) nem csak ezeket a szálakat rántsa egybe az utolsó füzetre, de az eddig történt összes eseményt a sorozatban... kicsit biceg ez nekem, hogy egy ember képes volt ennyit szervezkedni, viszont azért tudom ezt elfogadni, mert elég erős motivációs hátteret kapott hozzá (ő az, akinek megvan minden mutáns képessége (szó szerint), és minél kevesebb különleges képességű él a földön, neki annál kevesebb fájdalmat okoznak a saját képességei)... érzelmileg is jól össze volt rakva a kötet, volt, aminél kellően fel lehetett paprikázódni (mutáns-rasszizmus kisgyerekek szájából), voltak párok, akiknek lehetett drukkolni, hogy összejöjjenek, és rengeteg humorral volt oldva most is a sok feszült szituáció, legyen szó madrox epés monológjairól vagy a csajok évelődéseiről... (×11.07.)