(2012) (írta: Mark Lawrence) (magyarul: Fumax, 2013)

honorous jorg ancharth titulusa megváltozott -de vajon ő maga is változott a története újabb fejezetére? először úgy tűnt, hogy maradt az a hideg és kegyetlen kölyök, mint eddig, korona ide, korosodás oda, ám aztán egyre gyülekeztek a lapokon a jelek, hogy a jorg tényleg felnő a kalandok és megpróbáltatások során... először csak csodálkozol, hogy megsajnál egy gyereket, aztán kiderül, hogy folyamatosan nyomasztja a múlt, főleg a tömegek életét követelő robbantása kísérti őt a mindennapokban -még úgy is tele van megbánással, hogy a legszörnyűbb tettére nem is emlékszik, mert elzárta még önmaga elől is... és akkor ezzel máris egy érdekes terültre tévedtünk, mert ebben a kötetben kicsit felerősödött a mágia szerepe, illetve az a ’természetfeletti’ / fejlett technikai kombináció, ami a fantasztikum felé sodorja a feudális viszonyok között játszódó saga-t. és érdekes, hogy ilyen könnyedén befogadhatóak ezek az elütő színt hozó tárgyak és képességek -de egyébként is azt érzem, hogy megengedőbb vagyok a szerzővel, mert azt sem tudom felróni neki, hogy bizonyos dolgokat eltitkol előlünk. mondjuk egy dobozba zárja őket, hogy a megfelelő helyen zúdítsa ránk a borzalmakat... és jól áll a sztorinak a több idősík is, amik párhuzamosan futnak végig, mert a szerkesztésnek köszönhetően nagyszerűen reflektálnak egymásra az események... plusz a különböző hangulati elemeket is tudott így az író csoportosítani. a flashback-ekben változatos kalandok történnek az utazókkal, többször is kacsingatva a horror zsánere felé (az a mocsári zombis jelenet, brrr), és öröm látni, ahogy szó szerint kitágul a világ, ahogy a testvérek körbeturnézzák európa romjait, új tájakkal és szövetségesekkel leszünk gazdagabbak, a jelenben viszont le van szűkítve az idő egyetlen napra, egy helyszínre, egy csatára, ahol én végig tapsikoltam, ahogy jorg előhúzta a zseniálisabbnál zseniálisabb ötleteit, ahogy minden tudását és topográfiai ismeretét beleformálta a nagy tervbe... mívesen megmunkált kirakós ez a könyv, ahol szívesen játszol a szerzővel, hagyod, hogy vezessen és megvezessen, kivárod, amíg feltárja az összes titkát, és közben megértéssel figyeled, ahogy egy összetört gyermekből felnőtt lesz (és ha van még kedved, játszatsz azzal is, hogy próbálod kitalálni, hogy melyik eltorzult európai vidéken járnak épp a karakterek). (×02.17.)